Pillanatok
pillanatok.
ezek azok amikre vissza lehet emlékezni, amikor üres vagyok.
pillanatnyi kéjek, csókok, ölelések.
amikor gitároztál és duetteztünk
amikor az erkélyemre menekültél és zsepit vittem utánad, hogy valami itassa könnyeid
amikor csipke fehérneműben és piros köntösben nyitottam ajtót
amikor megmutattad azt, amire nem hittem hogy képes vagyok
amikor ajtó nyitás után befejeztem a fürdést
amikor arcon csaptál
amikor eloldoztál majd rájöttem, hogy maradandó a zsibbadás
amikor kifliben átöleltél és megértettem miért jó a mackó test
amikor annyira fájt, hogy inkább abba hagytuk
amikor cirógatásodra ébredtem
amikor kezedből szívtam bele a cigibe, mert másképp nem ment
amikor megtanítottad, hogyan kell a mélyet csinálni
amikor a farkadon ülve jöttem rá, hogy összetörtem
amikor megkérdezted mit akarok jobban és a csókot választottam, amit nem adtál meg
amikor ütemre dugtál és a zene lassúsága okozta a kínt
amikor a macskád felugrott közénk
amikor kihasználtál
amikor én használtalak ki
amikor elmondtad hogy ez az utolsó
és annak a tudata, hogy te nem egy vagy hanem rengeteg.
2020.11.13 (péntek)
|