Szilencium
Tanul a sok gyerek
Egybe gyülekezve.
Együtt és egy helyen,
Nem ugyanazt persze.
Csönd... furcsa és hamis,
Nem olyan igazi.
Van benne sustorgás,
És még szék nyikorgás.
Annyira kényszeres,
Már - már kellemetlen.
Senki sem szereti,
De itt van mindenki.
Nemsokára vége!
A lécsőn lefele
Fogunk majd szaladni,
S együtt kiálltani:
"Végre vége ember!"
S jöhet mi kellemes...
2011.09.20.(kedd)
|