Távol vagy tőlem
Nem tudok aludni, mert téged várlak
Hiába, hiszen nem jössz az ágyba.
Nem jöhetsz, több ezer km választ el
Az agyam jól tudja, de testem táncba kezd.
Más rezgésekre, szavakkal nem kimondható
Csak a test tudja, a vér az irányító.
Így hát a jetlag nálam is jelentkezik,
Az idő mivoltáról megfeledkezik.
Vígan viháncol hajnali kettőkor
Hiába szól agyam: nem ilyen a felnőttkor!
Úgy tűnik szívem is harcolni látszik
Mutatja a könny, de hisz hiányzik!
Megszokás volna, vagy szerelem?
Kúszik a gondolat, s máris terelem.
Nyilván szerelem, mit is képzelek?!
Hiszen a flightradaron végig néztelek!
Míg repültél vajon megszokásból rettegtem?
Nehéz órákban depresszíven fetrengtem.
Bújok ruháidhoz, mik szagodat hordozzák
Édes szavaidhoz, mik lelkemet foltozzák.
Nélküled még hajszálaim is félnek!
Úgy várom, hogy vége legyen a hétnek,
S hazagyere hozzám,
Én oldalbordám.
2019.01.28 (hétfő)
|